Gazdag újságoknál külön munkatársat vesznek föl arra, hogy a cikkekhez címet írjon. A cél az, hogy minél szellemesebb legyen a cím. A gondolat e mögött annyi, hogy érdekes lapnak tartsák az adott újságot az olvasók és legyen szórakozás a lapot átfutni.

Az e-mail marketing és a cím

A másik terület, ahol óriási szerepe van a kezdő mondatnak, az a hírlevél tárgy sora. Biztos olvasóim is kapnak időnként hírlevelet. Azt, hogy megnyitjuk-e több tényező is befolyásolja, de a legfontosabb, hogy mi a levél első sora. Ezért van, hogy az e-mail marketing oktatói külön fejezeteket szánnak könyveikben arra, hogy milyen tárgysort érdemes írni. Mondok egy példát. Gyakori megnyitást eredményez a „valami, valami nélkül” típusú tárgysor. Ilyen tárgysor lenne a következő: fogyás, koplalás nélkül. De a versek címe nem így születik – hála Istennek.

címadás

A költeményekben hagyott rés

A költő rejtőzködik. Tudom, most sokaknak jut eszébe József Attila két gyönyörű sora: „Magamat mindig kitakartam/ Sebemet mindig elvakartam”. Ez nagy vallomás, de az igazat mondva és nem a valódit, József Attila is, mikor magáról beszélt, hagyott sötét foltokat, ami szerintem jó.

A költemény nem lehet szájbarágós, és a költői szemérem az olvasó tisztelete is. Mint ismeretes, a vers befogadója kvázi újraalkotója a szövegnek. Ha a szöveg megírója nem mond ki mindent, ami leírná a tárgyát és a tárgyhoz való viszonyát, akkor milyen élményt hagyna az írása befogadójának? Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ha fölolvasol egy verset a barátaidnak és ők tényleg figyelnek és a vers végére érve megkérnek, hogy na, most címestül előröl az egészet, akkor épp annyi hézag volt a szövegben, amennyi kell.

 

De hogy jön a hézaghoz a cím?

Nehéz ezt elméletben megmagyarázni. A cím szerepe, hogy bebugyolálja a szöveget. Szerepe még, hogy segítse a költő rejtezkedését. Szerepe, hogy térben és időben elhelyezze a versben kibontott érzéseket, érzeteket és gondolatokat. Ennek a címadásnak egyik zsenink, Petőfi Sándor nagy tudója volt.

Mindenki ismeri az „Anyám tyúkja” című költeményét. Sok érdekeset tudunk meg a tyúkról, de a legfontosabb a vers végére kerül. A tyúk Petőfi Sándor édesanyjának egyetlen jószága. Vagyis az anyuka szegény. A vers tehát nem a költő tyúkjáról ad információt, hanem a költő édesanyjáról. De nem az ő nevével kezdődik a vers?

Nekem nem megy ilyen jól, de…

Én a vers címét általában akkor adom meg, ha már megírtam az egész verset. Legújabb versem elé végül egy témát megjelölő címet adtam, mert arra gondoltam, hogy az olvasók ellenkező esetben csak nagy nehézséggel jönnek rá, hogy milyen nehézséggel küszködnek a szereplők. Hogy ez jó volt-e, döntse el az olvasó. Íme a vers.

siket szerelem

jöjj hozzám nesztelen

szólj hozzám hangtalan

azt is megértem, mikor

kezed mozdulattalan

ha itt maradsz akkor lehetsz magad

a székre hullathatod  kabátodat

s én egyetlen öleléssel elmesélhetem

miért akarom hogy Te legyél a jelem