Tegnap megígértem, hogy bemutatok még két 21. századi költői eszközt. Nos, ezekről is be lehetne bizonyítani, hogy léteztek már korábban is. Régi és mostani használatuk között az a különbség, hogy a 20. század második felétől napjainkig gyakoribb a használatuk, mint a megelőző korokban volt. Bemutatom akkor a szöveg-hatás-fokozókat.
Képtelenség állítása
Erre rengeteg példa van. Én most Kaiser Lászlótól idézek 4 sort a "Hozzád hajnalodtam" című verséből.
Csodák csodája: nekem
kétszer kel fel a nap,
először, mikor lomhán
mozdul felém a nagy,…
Ez a példa arra nagyon jó, hogy megértsük a képtelenség fogalmát ebben az összefüggésben, ahová én citáltam. Ami Kaiser László versében rontja a hatást, az az, hogy meg is mondja, hogy itt képtelenség lesz, mert versét így kezdi: "Csodák csodája:…". Viszont nem mondanám, hogy ez a vers hátrányára válik, mert ha a kedves Olvasók megismerik Kaiser László világát, akkor rájönnek, hogy az ő világában világosság van. Néha kicsit több fény jut egy-egy jelenségre, mint amennyi kellene, de ez gyakran segíti a vers befogadását.
Utolsó kommentek