Az ember azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb költő ír egymásra rímelő sorokat. Az ember azt is gondolhatja, hogy ez azért van, mert ma nagyon sokan szabadverseket írnak. Pedig a szabadversek nem a rímektől, hanem a követhető ritmusképlettől függetlenítették magukat. Így a rímek elhagyásának története külön jelenség, de kétségtelen, hogy párhuzamos a kötött rtimusképlettől való megszabadulás históriájával.

Mióta írnak szabad verseket?

Van, aki azt tanulta az iskolában, hogy Walt Wittmann az első költő, aki szabad verset írt. Van, aki azt tanulta, hogy a szabad vers születési helye Franciaország, születési ideje pedig a 17. század. Nos, ők úgy vannak, mint ahogy Sztefanovity Zorán hősei: „Bajba kerül, aki jól tanult”. Miért? Azért, mert a szabad vers nagyjából egyidős az írásbeliség kialakulásával. Aki ezt nem hiszi, annak javaslom az Ószövetség tanulmányozását.

Hogyan keletkeznek a rímek?

Furcsa dolog a rímek keletkezéséről írni ebben a posztban, hiszen itt épp a rímek eltűnéséről beszélünk. Jó azonban látni, hogy hogyan keletkeznek a rímek, mert ebből megérthetjük, hogy mostanában miért keletkeznek ritkábban.

A rímet van, amikor csináljuk, van, amikor találjuk. Mit jelent ez? Van olyan eset, amikor a mondanivalónk egyszerűen rímel arra, amit az előző sorban leírtunk. Ilyen volt például, amikor én arra a megállapításra jutottam, hogy az öregedés: közeledés. Tudni illik, ahogy öregszünk, nem az életből megyünk el, hanem a mennyországhoz jutunk közelebb.

 A Beatles első számiban a rímeket Paul és John „csinálta”. Jött valamelyiküknek egy első sor, majd megnézték, hogy milyen szó rímel rá és ahhoz írtak egy második sort. Ezzel a két sorral gyakorlatilag ki is jelölték maguknak a témát, s akkor már tudatosan építkezhettek tovább.

Akkor hová is menekültek a rímek?

Nem nehéz kitalálni. A rímek ma a pop és rock zenében találhatók. Nem esik ez a rímeknek nehezükre, hiszen általában dalokat szoktunk énekelni. Ha a magyar együtteseket hallgatjuk, elégedettek lehetünk. Fantasztikus dalszövegeink vannak. Ha most példákat írnék, valakit biztos kihagynék belőle, aki nagyon fontos, mert a sor olyan hosszú, hogy óhatatlanul is elfelejtkeznék egy zseniről. Ezért nem írok listát.

Ha kedves olvasómnak van kedvenc dalszövege, annak megadását egy hozzászólásban örömmel fogadjuk.