Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy költő kalandjai

blogavatar

Ez egy költő naplója, melyből megtudhatod, hogy milyen kalandos egy vers útja az ihlettől a publikálásig.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek

Feedek

21. századi költői eszközök 2.

Tegnap megígértem, hogy bemutatok még két 21. századi költői eszközt. Nos, ezekről is be lehetne bizonyítani, hogy léteztek már korábban is. Régi és mostani használatuk között az a különbség, hogy a 20. század második felétől napjainkig gyakoribb a használatuk, mint a megelőző korokban volt. Bemutatom akkor a szöveg-hatás-fokozókat.

Képtelenség állítása

Erre rengeteg példa van. Én most Kaiser Lászlótól idézek 4 sort a "Hozzád hajnalodtam" című verséből.

Csodák csodája: nekem

kétszer kel fel a nap,

először, mikor lomhán

mozdul felém a nagy,…

Ez a példa arra nagyon jó, hogy megértsük a képtelenség fogalmát ebben az összefüggésben, ahová én citáltam. Ami Kaiser László versében rontja a hatást, az az, hogy meg is mondja, hogy itt képtelenség lesz, mert versét így kezdi: "Csodák csodája:…". Viszont nem mondanám, hogy ez a vers hátrányára válik, mert ha a kedves Olvasók megismerik Kaiser László világát, akkor rájönnek, hogy az ő világában világosság van. Néha kicsit több fény jut egy-egy jelenségre, mint amennyi kellene, de ez gyakran segíti a vers befogadását.

Tovább

21. századi költői eszközök

Egyszer kedvetlenségemben, hogy én nem tudok egy normális, kortárs költők által megírt versekhez hasonló szöveget produkálni, vettem egy kortárs költő kötetét és elkezdtem kielemezni a verseit. Azt akartam megfigyelni, hogy milyen eszközei vannak. Olyasmikre gondoltam, hogy ha a szabad versben nincsenek rímek, nincs egy olyan szigorú rímképletre és a sorok számára vonatkozó szabály, mint amilyen mondjuk egy szonetté, akkor mégis mivel hoznak létre nagy műveket mások.

Amiket találtam, megküldtem levélben Imreh András költőnek és azt kérdeztem tőle, hogy volt-e már valaki, aki így elnevezte volna a versekben használt eszközöket. A válasza az volt, hogy nem, így még nem közelítette meg senki a kortárs lírát, senki nem nevezte el ezeket az költői leleményességeket, de ha írok róla egy könyvet, akkor majd lesznek ilyen elnevezések.

költői eszköz

Nem írtam könyvet

Mivel semmi esélyét sem láttam arra, hogy valaha valaki kiadja a könyvemet, s mivel félek attól is, hogy dilettáns esztétának (van ilyen?) nevezzenek, így nem írtam könyvet. Az igazat megvallva, azt a dokumentumot, mely a költői eszközöket tartalmazta el is veszítettem, mint a szándékot, hogy valaha publikáljam őket. Most mégis úgy gondolom, blogom olvasói örülnének, ha élve boncolnánk néhány amúgy gyönyörű írást. Lássuk akkor az első eszközt!

Játék a negatívval

Mit jelent az, hogy játék a negatívval? Nos, olyan módon közvetítenek érzéseket költők, hogy tagadják a nemet, majd rávezetik az olvasót, hogy a nem tagadása nem igen. Ezek a versek gyakran filozofikusak, de van közöttük a szegénységre vagy bánatra utaló vers is. Hogy könnyebb legyen megérteni, mire gondol a blogger, idézek egy Dobai Bálint verset. A vers címe: Vers. Az első négy sora így hangzik: a lét mögötti szent irány/ a szent irány mögötti lét/ igékbe ágyazott hiány/ hiányba ágyazott igék.

Más verséből saját versbe átemelt részlet

Jó, hogy nem írtam modern vagy post modern költői eszközökről könyvet. Azt hittem ugyanis, hogy korábbi költeményekből mai költeménybe átvenni néhány sort, kimondottan 20. század végi jelenség. Azt hittem, hogy amikor Bródy János dalszövegében, amit Zorán dallamára írt van egy ügyes utalás Berzsenyi Dániel „Közelítő tél” című versére, akkor valami egészen modernt hallhatunk. Pedig dehogy.

Assisi Szent Ferenc himnuszai

Néhány évvel az után, hogy beazonosítottam a mások verseiből átvett versrészletet, mint költői eszközt, kezembe kerültek Assisi Szent Ferenc himnuszai. Ezek a himnuszok hemzsegnek a bibliai szakaszokra utaló vagy onnan szó szerint átvett mondattöredékektől. Ennek lélekemelő hatása van. (A katolikus szentmisében szólítja föl a híveket a pap arra, hogy emeljük fel szívünket. Erre a hívek azt válaszolják, hogy fölemeltük az Úrhoz.)

Hogy könnyebben értsük miről beszélek, idézek néhány sort a „Magasságos és fölséges Istenünk” című Szent Ferenc remekműből.

„Mindenható, szentséges

magasságos és fölséges Istenünk,

szent (Jn 17,11) és igazságos Atya,

égnek és földnek Ura és királya (vö. Mt 11,25)

hálát adunk neked önmagaddért,

mivel szent akaratodból

és a Szentlélekkel egyetlen Fiad által

megteremtettél minden szellemi és anyagi létezőt,

és bennünket is képedre és hasonlatosságodra

teremtve a paradicsomba helyeztél…”

Schuster Lóránttól is tanulhattam volna

Csak egy utolsó megjegyzés arról, hogy hogyan vándorolnak jó sorok és dalszövegek egyik alkotástól a másikig. Van, amikor a gondolat átvitele erősíti a gondolatot és van, amikor ferde fénybe állítja. Ilyen módon járt el Schuster Lóránt, amikor kitalálta ezt a két sort: „Te vagy a fény az éjszakában/ Gyere és dolgozz a lámpagyárban”.

Hogy hány hasonló eszközt azonosítottam be? Sokat, 8-10 ilyet találtam. Sajnos, ma már csak négyre emlékszem. A másik kettőt bemutatom holnap.

Tovább