Gazdag újságoknál külön munkatársat vesznek föl arra, hogy a cikkekhez címet írjon. A cél az, hogy minél szellemesebb legyen a cím. A gondolat e mögött annyi, hogy érdekes lapnak tartsák az adott újságot az olvasók és legyen szórakozás a lapot átfutni.
Az e-mail marketing és a cím
A másik terület, ahol óriási szerepe van a kezdő mondatnak, az a hírlevél tárgy sora. Biztos olvasóim is kapnak időnként hírlevelet. Azt, hogy megnyitjuk-e több tényező is befolyásolja, de a legfontosabb, hogy mi a levél első sora. Ezért van, hogy az e-mail marketing oktatói külön fejezeteket szánnak könyveikben arra, hogy milyen tárgysort érdemes írni. Mondok egy példát. Gyakori megnyitást eredményez a "valami, valami nélkül" típusú tárgysor. Ilyen tárgysor lenne a következő: fogyás, koplalás nélkül. De a versek címe nem így születik - hála Istennek.
A költeményekben hagyott rés
A költő rejtőzködik. Tudom, most sokaknak jut eszébe József Attila két gyönyörű sora: "Magamat mindig kitakartam/ Sebemet mindig elvakartam". Ez nagy vallomás, de az igazat mondva és nem a valódit, József Attila is, mikor magáról beszélt, hagyott sötét foltokat, ami szerintem jó.
A költemény nem lehet szájbarágós, és a költői szemérem az olvasó tisztelete is. Mint ismeretes, a vers befogadója kvázi újraalkotója a szövegnek. Ha a szöveg megírója nem mond ki mindent, ami leírná a tárgyát és a tárgyhoz való viszonyát, akkor milyen élményt hagyna az írása befogadójának? Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ha fölolvasol egy verset a barátaidnak és ők tényleg figyelnek és a vers végére érve megkérnek, hogy na, most címestül előröl az egészet, akkor épp annyi hézag volt a szövegben, amennyi kell.
Utolsó kommentek