Az embernek kell valamilyen visszajelzés arról, hogy jó-e, amit ír. Így az ember, aki verset ír, néha benevez költői versenyekre. Nekem erre 2014-ben volt lehetőségem először. Ez volt ugyanis az év, amikor a mozgássérültek számra költői és írói versenyt rendeztek. Mivel volt véletlenül otthon tartalékban néhány versem, elkezdtem töprengeni, hogy melyiket is küldhetném be. Végül egy vallásos veresre esett a választásom. Miért?

Ez a vers nyáron született. Több részletben jött. Így sem voltam biztos abban, hogy ez egy igazi költemény, ezért írtam egy magyar tanárnak e-mailt, hogy mondja már meg nekem, hogy vers-e ez és ő azt mondta, hogy ez vers. Íme!

Többek között

A valóság belőlem él:
terveimből, fantáziámból;
s mint bankár a hiányból,
vágyaimból harácsol
a valóság
magának egzisztenciát.


A valóság mindenben
téved, amiről hallgat,
s abban is, ha akként fogalmaz:
megereszkedem a mindenségben
s megállok saját magamban.


Mert, mint minden
létező,
a valóság is
egy álmomból
jött elő,
s az álmodónál
nincsen valóbb:
a kezdet és a végtelen
vagyok.

>> a poszt folytatódik