Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy költő kalandjai

blogavatar

Ez egy költő naplója, melyből megtudhatod, hogy milyen kalandos egy vers útja az ihlettől a publikálásig.

Utolsó kommentek

Feedek

Publikáltam egy verset

Amint tegnap megígértem, ma itt is megosztom azt a versemet, mely megjelent egy irodalmi folyóiratban. A folyóirat neve sokak által ismert: Vigília. Aki eddig még nem találkozott vele, annak csak azt kell tudnia róla, hogy a Vigília egy katolikus folyóirat. Havonta jelenik meg.

Gimnazista koromban…

Gimnazista koromban vettem párszor Vigíliát és elég sok írást el is olvastam benne. Olyan sokra nem emlékszem abból, amit olvastam. A versek között volt, amit meg sem értettem. Mégis az egész olyan érzést keltett bennem, mintha Isten vonzott volna magához a folyóiraton keresztül.

Hogy akkor gondoltam-e arra, hogy egyszer majd tőlem is megjelenik valami vagy sem, nem tudom. De 2017 nyarán beküldtem három versemet és az alábbiról megírták, hogy lehozzák. Úgy éreztem, beérett a munkám. A verset pedig most boldogan közzéteszem itt is.

azon a napon

egy napon megnyílik

hallásom az ereszből

lassan a földre csepergő

nyári eső ritmusába

rejtjelezett igazságra

azt mondom akkor

lám mily egyszerű

mily kedvelhető

az egekből  utcánkba

ereszkedő

lüktetésével kérlelő

kegyelem

azt mondom majd

azon a napon

én már senkire

soha nem haragszom

s bocsánatodat kérem

hogy eddig föl

nem értem

az ereszből lassan

az utcánk kövére

vetülő mindent

megtisztító eső

esengő diadalát

akkor

azon a napon

végre megragadhatom

hogy miféle

szentenciák magyarázzák

a vizek ritmusát

s milyen a lélek

ha terheit letette végleg

 

Tovább

21. századi költői eszközök 2.

Tegnap megígértem, hogy bemutatok még két 21. századi költői eszközt. Nos, ezekről is be lehetne bizonyítani, hogy léteztek már korábban is. Régi és mostani használatuk között az a különbség, hogy a 20. század második felétől napjainkig gyakoribb a használatuk, mint a megelőző korokban volt. Bemutatom akkor a szöveg-hatás-fokozókat.

Képtelenség állítása

Erre rengeteg példa van. Én most Kaiser Lászlótól idézek 4 sort a "Hozzád hajnalodtam" című verséből.

Csodák csodája: nekem

kétszer kel fel a nap,

először, mikor lomhán

mozdul felém a nagy,…

Ez a példa arra nagyon jó, hogy megértsük a képtelenség fogalmát ebben az összefüggésben, ahová én citáltam. Ami Kaiser László versében rontja a hatást, az az, hogy meg is mondja, hogy itt képtelenség lesz, mert versét így kezdi: "Csodák csodája:…". Viszont nem mondanám, hogy ez a vers hátrányára válik, mert ha a kedves Olvasók megismerik Kaiser László világát, akkor rájönnek, hogy az ő világában világosság van. Néha kicsit több fény jut egy-egy jelenségre, mint amennyi kellene, de ez gyakran segíti a vers befogadását.

Tovább

21. századi költői eszközök

Egyszer kedvetlenségemben, hogy én nem tudok egy normális, kortárs költők által megírt versekhez hasonló szöveget produkálni, vettem egy kortárs költő kötetét és elkezdtem kielemezni a verseit. Azt akartam megfigyelni, hogy milyen eszközei vannak. Olyasmikre gondoltam, hogy ha a szabad versben nincsenek rímek, nincs egy olyan szigorú rímképletre és a sorok számára vonatkozó szabály, mint amilyen mondjuk egy szonetté, akkor mégis mivel hoznak létre nagy műveket mások.

Amiket találtam, megküldtem levélben Imreh András költőnek és azt kérdeztem tőle, hogy volt-e már valaki, aki így elnevezte volna a versekben használt eszközöket. A válasza az volt, hogy nem, így még nem közelítette meg senki a kortárs lírát, senki nem nevezte el ezeket az költői leleményességeket, de ha írok róla egy könyvet, akkor majd lesznek ilyen elnevezések.

költői eszköz

Nem írtam könyvet

Mivel semmi esélyét sem láttam arra, hogy valaha valaki kiadja a könyvemet, s mivel félek attól is, hogy dilettáns esztétának (van ilyen?) nevezzenek, így nem írtam könyvet. Az igazat megvallva, azt a dokumentumot, mely a költői eszközöket tartalmazta el is veszítettem, mint a szándékot, hogy valaha publikáljam őket. Most mégis úgy gondolom, blogom olvasói örülnének, ha élve boncolnánk néhány amúgy gyönyörű írást. Lássuk akkor az első eszközt!

Játék a negatívval

Mit jelent az, hogy játék a negatívval? Nos, olyan módon közvetítenek érzéseket költők, hogy tagadják a nemet, majd rávezetik az olvasót, hogy a nem tagadása nem igen. Ezek a versek gyakran filozofikusak, de van közöttük a szegénységre vagy bánatra utaló vers is. Hogy könnyebb legyen megérteni, mire gondol a blogger, idézek egy Dobai Bálint verset. A vers címe: Vers. Az első négy sora így hangzik: a lét mögötti szent irány/ a szent irány mögötti lét/ igékbe ágyazott hiány/ hiányba ágyazott igék.

Más verséből saját versbe átemelt részlet

Jó, hogy nem írtam modern vagy post modern költői eszközökről könyvet. Azt hittem ugyanis, hogy korábbi költeményekből mai költeménybe átvenni néhány sort, kimondottan 20. század végi jelenség. Azt hittem, hogy amikor Bródy János dalszövegében, amit Zorán dallamára írt van egy ügyes utalás Berzsenyi Dániel „Közelítő tél” című versére, akkor valami egészen modernt hallhatunk. Pedig dehogy.

Assisi Szent Ferenc himnuszai

Néhány évvel az után, hogy beazonosítottam a mások verseiből átvett versrészletet, mint költői eszközt, kezembe kerültek Assisi Szent Ferenc himnuszai. Ezek a himnuszok hemzsegnek a bibliai szakaszokra utaló vagy onnan szó szerint átvett mondattöredékektől. Ennek lélekemelő hatása van. (A katolikus szentmisében szólítja föl a híveket a pap arra, hogy emeljük fel szívünket. Erre a hívek azt válaszolják, hogy fölemeltük az Úrhoz.)

Hogy könnyebben értsük miről beszélek, idézek néhány sort a „Magasságos és fölséges Istenünk” című Szent Ferenc remekműből.

„Mindenható, szentséges

magasságos és fölséges Istenünk,

szent (Jn 17,11) és igazságos Atya,

égnek és földnek Ura és királya (vö. Mt 11,25)

hálát adunk neked önmagaddért,

mivel szent akaratodból

és a Szentlélekkel egyetlen Fiad által

megteremtettél minden szellemi és anyagi létezőt,

és bennünket is képedre és hasonlatosságodra

teremtve a paradicsomba helyeztél…”

Schuster Lóránttól is tanulhattam volna

Csak egy utolsó megjegyzés arról, hogy hogyan vándorolnak jó sorok és dalszövegek egyik alkotástól a másikig. Van, amikor a gondolat átvitele erősíti a gondolatot és van, amikor ferde fénybe állítja. Ilyen módon járt el Schuster Lóránt, amikor kitalálta ezt a két sort: „Te vagy a fény az éjszakában/ Gyere és dolgozz a lámpagyárban”.

Hogy hány hasonló eszközt azonosítottam be? Sokat, 8-10 ilyet találtam. Sajnos, ma már csak négyre emlékszem. A másik kettőt bemutatom holnap.

Tovább

Hogyan születik a vers címe?

Gazdag újságoknál külön munkatársat vesznek föl arra, hogy a cikkekhez címet írjon. A cél az, hogy minél szellemesebb legyen a cím. A gondolat e mögött annyi, hogy érdekes lapnak tartsák az adott újságot az olvasók és legyen szórakozás a lapot átfutni.

Az e-mail marketing és a cím

A másik terület, ahol óriási szerepe van a kezdő mondatnak, az a hírlevél tárgy sora. Biztos olvasóim is kapnak időnként hírlevelet. Azt, hogy megnyitjuk-e több tényező is befolyásolja, de a legfontosabb, hogy mi a levél első sora. Ezért van, hogy az e-mail marketing oktatói külön fejezeteket szánnak könyveikben arra, hogy milyen tárgysort érdemes írni. Mondok egy példát. Gyakori megnyitást eredményez a "valami, valami nélkül" típusú tárgysor. Ilyen tárgysor lenne a következő: fogyás, koplalás nélkül. De a versek címe nem így születik - hála Istennek.

címadás

A költeményekben hagyott rés

A költő rejtőzködik. Tudom, most sokaknak jut eszébe József Attila két gyönyörű sora: "Magamat mindig kitakartam/ Sebemet mindig elvakartam". Ez nagy vallomás, de az igazat mondva és nem a valódit, József Attila is, mikor magáról beszélt, hagyott sötét foltokat, ami szerintem jó.

A költemény nem lehet szájbarágós, és a költői szemérem az olvasó tisztelete is. Mint ismeretes, a vers befogadója kvázi újraalkotója a szövegnek. Ha a szöveg megírója nem mond ki mindent, ami leírná a tárgyát és a tárgyhoz való viszonyát, akkor milyen élményt hagyna az írása befogadójának? Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ha fölolvasol egy verset a barátaidnak és ők tényleg figyelnek és a vers végére érve megkérnek, hogy na, most címestül előröl az egészet, akkor épp annyi hézag volt a szövegben, amennyi kell.

Tovább

Amikor 100 szóban írtam 56-ról

Kétszer indultam egy olyan versenyen, ahol 100 szóban kellett valamit írni Budapestről. Pontosabban egy történetet kellett írni, ami Budapesten játszódik és nem hosszabb mint 100 szó. Érdekes feladat volt.

A siker és az azon való felbuzdulás

Az első alkalommal nem nyertem ugyan díjat, de a szövegemet bevették a pályaművekből készített kis kötetben. Boldog voltam ettől. Elmentem a díjkiosztóra a Bálnába. Az ünnepség érdekes volt, kis ügyességgel sikerült egy kötet is haza vinnem, és megismerkedtem a Csíkszerda kórussal, melyről két év múlva kiderült, hogy az egyik barátomnak a fia is tagja. De mi jött ezek után?

Elküldtem a mesterem özvegyének és…

Egyszer választottam magamnak egy mestert, de ő sajnos korán meghalt. Erről majd szeretnék írni, de most még nincs rá erőm. A mesterem halála után az özvegyével lettem jóban, akinek megküldtem a könyvecskébe bekerült írást. Ő, aki nyelvtanár és maga is ír, azonnal válaszolt és azt mondta, hogy úgy látja, hogy nekem ez lesz a fő műfajom. Elkezdtem hát 100 szavas történeteket írni. Ezekből közlök itt hármat. Egyik sem nyerte el a következő évben a pályázaton az egyik díjat sem. Te, kedves Olvasóm, díjazhatnál egy lájkkal, ha érdemesnek tartod erre a szövegeket. Az első, amit írok egy 56-os szöveg.

Tovább